UNDI MARISKA CSALÁDJA ÉS MŰVÉSZETE - ÉS - AZ UNDI-LÁNYOK

Tartalom: Az Undi-lányok a századforduló jellegzetes no?i életformáinak megtestesíto?i. Munkásságuk arra az ido?szakra esett, amikor a hagyományos no?i mu?vészeti tevékenységek, a hímzés, általában az otthon formálás körébe tartozó kézmu?ipar és az új szecessziós iparmu?vészet ars poeticája összekapcsolódott, s ero?sítette a no?mu?vészek pozícióját. Undi Mariska a no?k emancipációs törekvéseiért harcoló no?mozgalom egyik karakteres képviselo?je volt. Bár mu?vei tartalmát és formanyelvét tekintve szorosan köto?dött a gödöllo?i mu?vésztelep vezeto? mestereihez, önálló úton járt, saját történetét írta. Undi Clara férjével, Sidló Ferenc szobrásszal a gödöllo?i mu?vésztelep mu?vészpárjainak jellegzetes életét folytatta, o? testesíti meg a leginkább a gödöllo?i mu?vésztelep no?-ideálját: egyszerre volt önálló mu?- vész és családjának élo? anya és múzsa. A harmadik, mu?vészeti tevékenységet végzo? testvér, Undi Jolán hímzéseket készített, s a mu?vészek terveit szövéssel, hímzéssel megvalósító no?k többségéhez hasonlóan inkább a kivitelezo?k, mint az önálló tervezo?k közé tartozott. Közülük Mariska életmu?ve a leggazdagabb, jelento?s bútor-, könyv- és szo?nyegtervezo? volt, freskót és üvegfestményterveket készített. Egész életét végigkísérte népmu?vészeti gyu?jto?tevékenysége. Gellért Katalin mu?vészettörténész