TITKOS VERSMŰHELY

Tartalom: Hogy írjunk verset? A két szerző évek óta segít fiatalokat saját választ találni e kérdésre. Kreatívírás-foglalkozásaik javából válogattak feladatokat a költészet műhelytitkai iránt érdeklődőknek.
Egy tizenöt éves tanácstalan leányzó, aki verseket ír, tanácsot kért. Ezt a választ kapta.

Ma írj négy hexametert a kilincsről!
Holnap egy nyolcsoros párrímes felező tizenkettest a hűtőről!
Azután két strófa ionicus a minorét a kiskutyáról!
Aztán háromszor négy sor keresztrímes felező nyolcast a suliba vezető útról!
Aztán ugyanezeket a témákat írd meg minél több formában!
Felező tizenkettes kiskutya, ionicusos kilincs, satöbbi.
Javítgasd addig mindet, amíg a forma tökéletes nem lesz!
Kerüld az érzelmeskedést!
Utánozz klasszikusokat, írd át a verseiket mai szavakkal mai témára!
Keress jó mai költőket, és utánozd őket is!
Minél több mindenkitől less el minél több mindent!
Olyan sok mindenkit utánozz, hogy ne ragadhasson rád csupán egyetlenegy modor!
Szedd darabokra az írásaidat!
Törekedj a pontosságra, figyelj meg, írj le mindent részletesen!
Éld úgy az életet, hogy legyen szemed a szabálytalan szépségekre!
A leégett gyufafejek szivacsosságára: akár a holdfelszín.
A szemüveg nyomára az orrnyergen.
Egy szöveg sosincs kész.
Mindig igazíts rajta! Mindig tudj kihúzni belőle!
Tíz-tizenöt év alatt belerázódik az ember, meglátod.
Vigyázz magadra!
Lackfi János

És mit mondjunk annak, aki nem kér tanácsot? Mert mondjuk eszébe sem jut. Vagy nem tudja, kitől kérje. A kéretlen tanács pedig általában bosszantó. Ez a könyv pedig nem idegesíteni akar, hanem játszani, mesterséget megismerni. Számonkérés nélkül.
Másokkal együtt vagy magányosan, ahogy jobban tetszik.
Ahogy jobban megy. Ahogy nagyobb öröm.

Szerző: Molnár Krisztina Rita, Lackfi János