A SZEPESHELYI SZENT MÁRTON-SZÉKESEGYHÁZ

Tartalom: Amikor az Eperjes felől érkező autós kiér az alagútból, és ráfordul a "gótikus útra", amely Lőcsére visz, páratlan kilátás tárul a szeme elé. Először fenséges várromot pillant meg, mely a kopár hegyet koronázza. Első látásra úgy tűnik, mintha a fehér falak a füves domboldalból kibukkanó mésztufa sziklák természetes folytatásai lennének. Azután egy kissé távolabb lévő dombon egy mesébe illő városkát, s benne fehér templomot pillant meg az utazó, amint két tornya a hegyes kősüveg alatti ablakszemével kikandikál a szorosan záró várfalgyűrű mögül. A két lenyűgöző látványosság mellé hamarosan egy harmadik nyomul a szeme elé. Az utat szegélyező gesztenyefasor ez, mely a kopár tájban különösen szépnek hat magányosságával. Szepeshely ez, a szepesi püspök és káptalan székhelye Szlovákiában, a Szepesvártól nyugatra emelkedő Szent Márton-dombon. A "szlovák Vatikán", ahogy ma nevezik. Szepesvár és Szepeshely a történelmi Szepesség, azon belül is a hajdani Szepes vármegye szívébe épült. Stratégiai fontosságú helyre. A XI-XII. században magyarok által alapított vár és városka népe nemcsak a Szepességet, hanem a királyságot is védelmezte valamikor. A várban székelt a szepesi gróf, várnagy, ispán, ahogy tetszik. Az ő dolga volt a környező határőrfalvakba telepített "gömörőrök", utóbb szepesi lándzsásnemesek élén megvédeni az ország északi határait. Szepeshely viszont a kanonokjaival, s élükön a préposttal, úgymond a szepesi gróf kancelláriájaként szolgált a középkorban. A két hely összetartozását mutatja a szomszédságon túl, hogy Szepeshely a határvédő Szent Mártonról elnevezett dombra épült, és magyar alapítású prépostsági temploma, utóbb püspöki székesegyháza is e határvédő szentről kapta címét. Illően ahhoz, hogy a környező határőrfalvak templomaiban a másik határvédőnek, Szent László királynak falra festett legendáiban gyönyörködhetünk. A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház - jórészt a XV. században fölemelkedő Zápolyáknak, szepesi grófoknak majd az ország nádorainak köszönhetően telis-tele van műkincsekkel. Jóllehet hajdani tizenhárom gótikus szárnyas oltára közül ma már csak négyet láthatunk többé-kevésbé eredeti formájában, és főoltára is csak részleteiben idézi meg a fényes múltat, a műemlékekben és műtárgyakban gazdag szepességi környezetből is kiválik a környékbeli szárnyas oltárok eszmeiségéből kitűnő magyaros különösségével. Itt indult virágzásnak a történelmi okokból idő előtt elhervadt gondolat: a szent magyar háromkirályok: István, Imre és László kultusza.